Polgár Tamás őszintén vall a kurucinfóról!

Bár újdonság nem derül ki az alábbi írásból - hisz a szerkesztőségi taglista régóta közismert - mégis jó látni, amikor egy belsős, szélsőjobbos körökben bejáratos, a cigány- és zsidógyűlöletet szintén aktívan propagáló fasiszta mondja meg a véleményét - és ad megerősítést első kézből a kilétükről - a többi uszító bűnözőről. Így azok is szavahihető, igaz magyar véleményként fogadhatják el a régóta ismert tényeket, akik amúgy a "szélsőbaloldali, cionista, stb" sajtót zsigerből elutasítva nem fogadják el azt, ami köztudott. Csak arra vagyunk kiváncsiak, vajon mikor, melyik kurucos "főszerkesztőt" éri először komolyabb baleset - erősen kétséges, hogy több éves társadalomellenes uszítóhadjáratuk, fajgyűlölő propagandájuk, a megannyi sértett és halálosan megfenyegetett civil személy - akiknek az adatait nyilvánosan kirakták - közül ne akadna csak egyetlen dühödt személy, aki felelősségre vonná őket! Csak remélni tudjuk - és a "főszerkesztő urak" is remélhetik csupán - , hogy ez az elkerülhetetlen felelősségrevonás a jogállam keretei között fog történni! Lássuk, hogyan látja a dolgokat Polgár Tamás, az antiszemita bombagyár gyűlöletoldal üzemeltetője:

"Nahát, nahát, ezek a pajkos Kuruc.infósok, beváltották nekem tett fenyegetésüket, és megpróbálnak "tönkretenni". Akkor én is beváltom, amit erre az esetre ígértem, és nyilvánosságra hozom a kilétüket. Név szerint a következők szerkesztik a Kurucot:

• Molnár Balázs - főszerkesztő
  
• Kürk Roland
  
• Novák Előd
  

A többieket majd ők elmondják. Igazán gusztustalan, hogy Novák tegnap még vigyorogva jött parolázgatni velem, amikor a Móriczon szembetalálkoztunk. Úgy vélem, ez a társaság immár - sokadszorra - eljátszotta azt a jogát, hogy nemzetinek és újságírónak vallja magát, hovatovább a Kuruc.infó is hírportálból személyes lejáratófórum lett, személyes bosszúeszköz, amit hírek közlése helyett egyre inkább hírhamisításra használnak. Most már nem keresik, hanem megmondják, ki az ellenség, ki az "ügynök". Köszönjük, Kuruc. "Balliberális" voltom eddig nem zavart titeket, 2006-ban még írási jogot is adtatok, bár nem sokáig éltem vele.


Fenti személyek felelősek tehát a Kurucon megjelent írásokért, tartalmakért. Köszönjük a részvételt. Immár sajátjaikba marnak, sokadszorra, ideje, hogy eltűnjenek a süllyesztőben.


Novák Elődke egyébként nem csak a Kuruc.infón egy patkány, hanem a való életben is. A Magyar Mérce című lap körüli panamák közismertek nemzeti körökben, de ez is egy olyan dolog volt, amiről nem beszéltünk. Azt sem reklámoztuk, hogy Novák Elődke gyakran tevékenykedett más, komolyabb nemzeti szervezetek rovására, például a Jobbik SMS-listáját is a Magyarok Világszövetségétől lopta, pendrive-ostul. Az ugyanis az ő aktivistáikat tartalmazta eredetileg. Azt se higgyük el nagyon, hogy Novák Előd kerítését a "titkosszolgálat" festette tele életveszélyes fenyegetésekkel. Nem, azok is a mieink voltak, egy kicsit ugyanis magára haragította a focidrukkereket néhány húzásával. Ügyes, hiszen ilyen heves reakciót még egyetlen ballib újságíró sem tudott magára húzni a radikálisok részéről.
Ha pedig valakit érdekel, néhány szó arról, amit ma a legalja cionista lapokat megszégyenítve összehazudoztak rólam. Az alábbi soroknak csak "gyűjtői értéke" van, hiszen súlytalan az egész történet.


Szavakkal vagdalkoznak a drága kurucok, amikor azt állítják, hol "radikálisnak", hol "nemzeti liberálisnak" neveztem magam. Az vagyok, igen: szabadelvű nemzeti érzelmű író, aki nem veti el a radikalizmust. Számukra ez nehezen értelmezhető, nem baj. Nem én vagyok az egyetlen, aki ilyennek vallja magát, csak oda kéne figyelni.


Ami 1956-ról szóló, évekkel ezelőtti írásomat illeti, a Kuruc már többször megfenyegetett, hogy úgy fogják tálalni a közönségüknek, mintha szidalmaztam volna a szabadságharcosokat, szóval "vigyázzak". Mondtam nekik, hogy tegyék nyugodtan, ma is vállalom, amit egykor írtam. Így is van. Alapvető szövegértési problémákkal küszködő, magukat újságírónak képzelő szélsőségeseknek sajnos nem áll módomban külön véleményt fenntartani. A régi blogomban megjelent cikkem két dologról szólt: az egyik, hogy hogyan láthatja ma (vagyis akkor, 2004-ben) egy huszonéves 1956-ot, másrészt hogy mi is történt akkor, mit mesélnek azok, akik nem voltak ott fegyverrel, csak látták, kik igen. Erről az írásról beszélgettünk az egyik Bombagyár Rádióban is Toroczkaival és Budaházyval (XIV. adás).


Emlékeztetőül, mert Molnár Balázsék nem olvasnak, nem hallgatnak másokat, csak ha zsidózni szeretnének: 1956-ban, igen, a csőcselék volt kint, ha tetszik, ha nem, mert nem a békés városi polgárság, és nem is az október 23-án tüntető egyetemisták fogtak fegyvert, hanem a külvárosok népe, a balhés gyerekek, a mai focihuligánok korabeli megfelelői. Nem volt ez másképp egyetlen fegyveres felkelésben sem soha, ahogy például Szarajevóban is a bosnyák alvilág ment ki elsőként a szerbekkel harcolni, azon egyszerű oknál fogva, hogy nekik voltak fegyvereik, ők tudták és merték használni, ők lettek az elsők a harcban. Mansfeld Péter, Falábú Jancsi, csak hogy néhány példát mondjak. De hogy ne csak 1956-ról szóljak, Rózsa Sándor sem volt szép ember, vagy Rákóczi kurucai közt is rengeteg bűnöző volt. Ezek az emberek vérrel mosták le a múltjukat, és ma hősökként emlékezünk rájuk. Érdekes módon ezzel a rádióműsor során egyetértett a nemzeti radikálisok két legprominensebb alakja, hát akkor tessék gyorsan őket is leárulózni. Egyúttal David Irvinget is, mert ő is ugyanezt írta Felkelés című könyvében, idézve egy szemtanút.


Kurucék ügyesen összevakarták azt a tényt, hogy én a Traubisodát hamisító Salamon Berkowitz zsidó üzletembernek "dolgoztam". Mintha csak James Bondként személyesen másztam volna be a Traubi-gyár kerítésén, hogy a receptet kilopjam a cionistáknak! A valóság annyi, hogy 2000-ben egy webstúdióban, a Flash Design Kft-nél dolgoztam vezetőként, és az egyik megrendelőnk a Traubi Hungária Rt. volt. A megbeszélések során találkoztam Salamon Berkowitzcal, aki egy vidám öregúr benyomását keltette, és nem volt a homlokára írva, hogy csaló lenne. A weboldal elkészült, rendben kifizették, és ennyi. Ma is ez a Traubi weboldala. Hogy később Berkowitzról kiderültek csúnya dolgok, nem hiszem, hogy engem bármiben is minősít. Amikor Molnár Balázs 2005 körül elmondta, miket csinált ez az ürge, nehezen hittem el, mert velünk maximálisan korrekt volt. Persze ezt később megcáfolták a tények. Egyébként nem is védtem Berkowitzot nyilvánosan soha, akkor is csak visszakérdeztem, hogy biztos-e abban, amit hallott, mert én nem csalóként ismertem meg.


Ez lenne tehát a Kuruc rágalomhadjáratának alapja. Ezúton gratulálok nekik. A cikkben elfelejtették felsorolni, hány megaláztatást, hány rendőrségi eljárást, mennyi meghurcoltatást, családom mennyi terhet, aggodalmat vállalt azzal, hogy a nemzeti ügy mellé álltam. Úgy látszik, most továbbiak következnek azért, mert ki mertem jelenteni, hogy a kődobálásból most már elég, ez már nem vezet sehová. A Kuruc pedig egyenlő a kődobálással. Most már nem jobb akármelyik cigányszervezet híroldalánál, csak nem a cigányokat védi. Molnár Balázs, köszönjük évekig tartó tevékenységedet, sikerült tönkretenned azt, amit létrehoztál. A Kuruc sokáig volt a nemzeti érzelműek egyetlen hírforrása, de most már onnan is csak azt a szemetet kapják, amit akármelyik szennycsatorna szolgáltat. Ez pedig egyáltalán nem történelmi szükségszerűség. Tarts önvizsgálatot.


u.i.: A Kuruc következő lejárató hadjárata a Hunhír hírportál és főszerkesztője, G. Kirkovits István ellen fog irányulni. Ezt többször mondták nekem. Álláspontjuk szerint ők is árulók. Kíváncsian várjuk, miért."